K�pzelj�tek, m�r nekem is vannak bar�taim. Illetve a bar�taim egyben a bar�tn�im is, mivel mindannyian l�nyok.

Az uu���gy t�rt�nt ...

A kisszob�m, ahol egymagam vagyok, az udvarr�l ny�lik �s �gy mindig hallom, amikor a t�bbiek �nfeledten rohang�lnak, j�tszanak. N�ha m�g az ajt�mnak is nekiszaladnak, �s mivel a hangok olyan tiszt�n hallatszanak, mindig szomor�s�g fog el, hogy nekem mi�rt kell egyed�l lennem, �n mi�rt nem szaladg�lhatok vel�k.

A szoba ablak alatt egy kisszekr�nyen vir�gok �llnak, �k mindent l�tnak, ami az udvaron t�rt�nik. H�t kital�lhatj�tok, nem b�rtam sok�ig, mind leteremtettem �ket az ablakb�l, hogy �n is odaf�rjek.

Nah�t akkora kavarod�st �s hanc�rt m�g �letemben nem l�ttam. Minden v�gyam az volt, hogy vel�k lehessek. Persze vakkantottam nekik az ablakb�l, �gy �k is �szrevettek.

M�g aznap megismerkedhettem ezekkel a vih�ncol�, j�kedv� l�nyokkal szem�lyesen is. Nem volt benn�k semmi tart�zkod�s, egyenesen lerohantak �s �n olyan boldogan futottam vel�k, mintha egy�tt n�tt�nk volna fel. Mindig vid�mak, mindig k�szek a j�t�kra, ak�rcsak �n.

�r�kig ny�ztak, �s b�szk�n mondhatom, �lltam a sarat, de azt�n m�r �r�ltem, hogy visszamehetek a kis kuck�mba pihenni.

Sz�p napok v�rnak m�g r�m.